A Budai Vár évszázadai I. Ostromtól ostromig

Konzervatorium I 2009.08.17. 20:38

Budapest megtévesztő nagyváros. Fekvése a Duna két partján és természeti környezete a budai hegyek lábánál, a város látképét meghatározó középületeinek nagyszerűsége a tájékozatlan látogatóban egy nagyhatalom fővárosának látszatát keltik. Mi magyarok is sokszor viselkedünk úgy, mintha egy nagyhatalom polgárai lennénk, legalábbis amikor a többi közép- és kelet-európai országról, azoknak polgárairól szólunk némi lekezeléssel és megvetéssel. A megtévesztő budapesti látképnek egyik, ha nem a legmegtévesztőbb épülete a budai királyi vár, hivatalos nevén Budavári Palota vagy Budai Várpalota.

Antall György írása

 

Budapest megtévesztő nagyváros. Fekvése a Duna két partján és természeti környezete a budai hegyek lábánál, a város látképét meghatározó középületeinek nagyszerűsége a tájékozatlan látogatóban egy nagyhatalom fővárosának látszatát keltik. Mi magyarok is sokszor viselkedünk úgy, mintha egy nagyhatalom polgárai lennénk, legalábbis amikor a többi közép- és kelet-európai országról, azoknak polgárairól szólunk némi lekezeléssel és megvetéssel. A megtévesztő budapesti látképnek egyik, ha nem a legmegtévesztőbb épülete a budai királyi vár, hivatalos nevén Budavári Palota vagy Budai Várpalota.

Építése jól jelképezi a magyar nagyhatalmi és birodalom-központi illúziókat, amelyek elöntötték a politizáló közvéleményt a 19-20. század fordulóján, 1945. utáni sorsa pedig iskolapéldája annak, ahogy a „létező szocializmus” néven emlegetett valami a múlthoz, különösen pedig a közeli múlthoz viszonyult. Meg annak is, ahogy az eklektika korának építészeti örökségét a modernizmus korában a műértő közönség, s maga az építészszakma kezelte.

 

Pusztítások, romok és újjáépítések: palota, egyetem, palota, múzeum

 
Luxemburgi Zsigmond és Hunyadi Mátyás gótikus és kora reneszánsz palotája a török hódoltság alatti elhanyagoltság, majd a vár ismétlődő ostromai következtében teljesen rommá vált, s a maradékot a város 18. század elejei újjáépítése során építőanyagnak használták fel. Ami pedig a föld alatt maradt, azt pont az újkori palotaépületet elpusztító ostrom, majd a maradékot is eltüntető helyreállítás során ásták ki, s legalább jelzésszerűen helyreállították. Így épült újjá a nagy rondella, a magyar várépítészet talán egyik leglátványosabb darabja, a mellette levő kaputorony, s épült vissza – egy 1541-ből származó metszet alapján – a Buzogány-torony néven ismert őrtorony. (Lásd: Erhard Schön, 1541.) A várfalakon belül pedig felépült a déli palotaépület első emeleti nagyterme, illetve közelében az egykori emeletes várkápolna alsó szintje.
 
Nyilván jobb lett volna, ha Budapest nem pusztul el az ostrom alatt, de én már gyerekkoromban is nagyon szerettem a várfalakat, meg az újjáépített gótikus tereket. Ha nem épülnek újjá – nagyjából hitelesen, s az újkori kiegészítéseket mindenhol hűségesen jelezve –, akkor még kevesebbet tudnánk a középkori építmények nagyszerűségéről. (Ezek a kiegészítések és újjáépítések egyébként messze jobban sikerültek, mint mondjuk a visegrádi alsó vár lakótornya, közismert nevén a Salamon-torony rettenetes vasbeton kiegészítése. Én persze egy teljesen újjáépített alsó várat szeretnék, a lakótornyon a rekonstruált magas tetővel, a maradványok és analógiák alapján visszaépített falakkal … De én bolond vagyok, s főleg romantikus.) [Itt látható a budai vár rekonstrukciós rajza, a Friss Palota.]
 
A budai hegy déli csúcsán újabb palotaépítkezésre először III. Károly király idején került sor. Az építkezés előkészítésekor bontották el a palota utolsó maradványait, s hoztak létre egy nagyjából a mai járószinttel megegyező magasságban egy fennsíkot. Az akkor elkészült épület külső falainak egy része ma is áll, mégpedig a palotaépület legdélebbi épületrészében, ahol most a Budapesti Történeti Múzeum helyezkedik el. (Igen jellemző, hogy az eredeti boltozott tereket – az újkori palota legrégibb részeit – az 1960-as évek elején bontották el.) Az építkezés csak Mária Terézia királynő idején folytatódott, s készült el – Nicolaus Pacassi udvari építész tervei szerint – az elegáns, olasz barokk stílusú, szép palota, díszlépcsőkkel, díszteremmel és udvari kápolnával. Az 1770-ben a raguzai (dubrovniki) ferencesektől visszaszerzett Szent Jobb tiszteletére a mai kupola mögötti udvarban, a nagy osztrák barokk építész, Hildebrand tervei szerint épült a kis ovális kápolna, amelyet viszont Hauszmann bontatott le a palota kibővítésének idején.
 
Királyi udvar azonban szinte soha nem tartózkodott a palotában, saját berendezése sem volt, s a lényegében használaton kívül álló épületet 1777-ben az uralkodó a Budára költözött nagyszombati egyetemnek adta át. Az egyetem céljaira akkor épült az egri líceum tornyára emlékeztető csillagvizsgáló torony, amely mintegy 1840-ig állt fenn. Az egyetem 1784-ben Pestre költözött, elfoglalva a feloszlatott pálos rend épületeit: a rektorátus, a jogi kar és a teológia ma is ott vannak, immár több mint 200 éve.
 
A 19. század első jó öt évtizedében a palota többé-kevésbé megőrizte késő barokk formáját. A csillagvizsgáló tornyot lebontották, s a középső épületrészre egy harmadik emelet épült, a belső terek egy részét pedig szolid klasszicista stílusban rendezték be. Ekkor már állandó lakói is voltak: előbb József nádor, mint királyi helytartó „alkirályi” udvara használta a palotát, utána rövid ideig a fia, István nádor, majd az 1849-es ostrom nyomainak eltüntetése után egy újabb Habsburg helytartó, Albert főherceg. 
 
A kiegyezés után immár többé-kevésbé rendszeresen visszatérő lakója volt a várnak: a Budára, később Budapestre látogató király és családja. Bár önálló magyar udvartartás még elvileg sem létezett egészen a rendszer végéig, de innen hajtatott a király a Mátyás-templomba, a koronázásra, s itt fogadta az országgyűlést is. A palota azonban a 19. század végére az udvar állandó budai jelenléte nélkül is kicsinek, s főleg pedig elavultnak bizonyult. Így Budapest akkori nagyvárossá válásával együtt került napirendre a királyi palota átépítése és kibővítése. A tervező építész először Ybl Miklós volt, majd Ybl aránylag korai halála után, 1890-től kezdve Hauszmann Alajos.
 
A bővítés első terveiben még csak a krisztinavárosi szárny felépítése szerepelt – ahol ma az Országos Széchényi Könyvtár van –, mégpedig a Habsburg főhercegek és a remélt koronás vendégek elszállásolásának céljára, míg a királyi pár magánlakosztályait a Duna-parti szárnyban rendezték be. A millenniumi építkezések során merült fel a dunai homlokzat kibővítése, amit Hauszmann az épület északi (a kupola alatti) szárnyának középére vetített megkettőzésével ért el. Ekkor alakult ki az épület méltán híres, mintegy 300 méter hosszú, egybenyitható teremsora a dunai oldalon. A hosszan elnyúló épület már igényelt egy hangsúlyos középmotívumot is – ez lett a kupola, amely nem kötődött az épület egyetlen belső teréhez sem: egyszerű, üres tetődísz volt.
 
Hauszmann többé-kevésbé követte a régi, 18. századi palotaépület elegáns olasz barokk stílusát, de jóval több vakolt ajtó- és ablakdísszel, amelyek el is fedték az eredeti kőburkolatot, s a részletkiképzésekben, főleg pedig a belsőkben már a késő eklektika szecesszióba hajló stíluselemeit alkalmazta. (Ld. a nagy tánctermet.) A funkciótlan, s a palota többi részéhez képest valóban csiricsáré régi kupola már az elkészülése idején bírálatokat váltott ki. (Őszintén szólva szerintem is jobb az új, s – egy-két részletétől eltekintve – jobban is illik a palota egészének olasz barokk stílusához.)
 
A tervezőmunkák során rengeteg gyakorlati problémával kellett megküzdeni. A 19. században mindenütt jelentősen megnőtt azoknak a polgároknak a száma, akik egy-egy udvari ünnepségre meghívást remélhettek, s a meghívottak fogadásával, elhelyezésével és persze mulattatásával kapcsolatban is egészen más követelmények merültek fel, mint akár csak egy évszázaddal korábban. Például a 18. században télen, a versailles-i kastélyban megfagyott a király hálószobájában éjjelre kint felejtett bor, és sem fürdőszoba, sem pedig mellékhelyiségek nem voltak. (Mindenki ott intézte a dolgát, ahol tudta, függöny mögött, a szerencsésebbek pedig valami hordozható szekrény-félére ülve.) Mindez 1896-ban már elképzelhetetlen volt. A gyertya helyett villanyvilágítás, a kályhák és kandallók melege – vagy inkább hidege – helyett valamiféle korszerű fűtés kellett, s persze a már említett mellékhelyiségek. 
 
Az udvari ünnepségekre érkező vendégseregek, s főleg a kocsik – persze lovas kocsik – mozgatása volt az egyik megoldandó probléma. Ez szorosan összefüggött egy másik problémával, a Várhegy déli csücskén meglevő mintegy egy emeletnyi szintkülönbséggel, ami a Szent György tér utcaszintje, illetve a királyi palota meglevő épületének földszintje között mutatkozott. A megoldás egy hosszan elnyúló lejtő volt az épület mellett, illetve egy hasonló rámpa az épületen keresztül. Így a palota főbejárata a Szent György térre nyílott, s a hatalmas kovácsoltvas kapun át a kocsival a vendégfogadó térbe lehetett jutni, onnan pedig a ruhatárba, majd a dísztermek sorába, miközben a kocsik az épület túloldalán juthattak ki a szabadba. 
 
Ebből az elrendezésből már semmi sem maradt: a főbejáratot és a kocsi-áthajtót a helyreállítás során elbontották, s a palota északi szárnyát egy negyeddel kibővítve, a vele szemben levő épületrésszel – a Mátyás kút épületszárnya – szimmetrikussá tették. Az 1945 előtti állapotnak szerintem a legproblematikusabb része pont ez az udvar volt, a széles kocsi-lehajtóval, ami az első emelet – a díszemelet – szintjén indul, s a kút előtt ért le az Oroszlános udvar szintjére. A 18. századi palota elegáns barokk épületeihez képest a nagy táncterem külső és belső kialakítása is túlságosan bombasztikus volt.
 
Végül a mintegy háromszorosára kibővített palotaépület 1904-re készült el, s voltaképpen csak negyven évig évig, a főváros 1944-45-ös ostromáig maradt ép. Felépítése nemcsak a rohamléptekkel fejlődő magyar építészetnek volt nagy teljesítménye, hanem a magyar képző- és iparművészetnek is. A tervező munkák során Hauszmann végigjárta az akkori Európa szinte összes uralkodói székhelyét, s hosszas eszmecserét folytatott az udvarmesterekkel, a királyi udvarok üzemeltetőivel. Ezért például a palota lényegesen modernebb és használhatóbb lett, mint a bécsi Burg.
 
A palota minden berendezési tárgya vasműves alkotása, de még az udvari étkészletek is az akkori magyar iparművészet legnagyobbjai – Thék Endre, Róth Miksa és Jungfer Gyula – műhelyéből kerültek ki. Tematikus termei – a neoromán stílusú Szent István-terem, az olasz reneszánsz stílusú Mátyás-terem (utóbbi Fadrusz kolozsvári Mátyás-szobrának kisebbített másolatával és Benczúr Gyula festményeivel) –, a kupola alatt pedig a Habsburg-terem Lotz Károly mennyezetfreskójával a magyar történelem nagy korszakait és a történelem folyamatosságát jelenítették meg.
 
A nagy állami építkezéseket nemcsak most, hanem akkor is rengeteg jogos, s persze még több jogtalan kritika övezte. A Duna-parti új Országháznak éppúgy, mint a kibővített királyi várnak is, rengeteg kritikusa volt. Pedig, ha jól meggondoljuk, Budapestből ma is az mutogatható leginkább, ami 1825 és 1914 között felépült.
 
Ferenc József utoljára talán 1908-ban járt a budai várban, az utolsó király, IV. Károly pedig a koronázásán, összesen egy napig, majd még talán pár alkalommal. Az 1919-es Tanácsköztársaság idején hatalmas sapkát húztak a kupolát díszítő háromméteres koronára, de az épületnek más baja nem esett. 1920-tól Horthy Miklós kormányzó lakott a krisztinavárosi oldalon, az épület jó részét a kormányzói kabinetiroda és a tisztviselők lakásai foglalták el, a Duna-parti dísztermeket múzeumként lehetett látogatni.
 
Abban a korban még sokkal kevesebb állami látogatás volt, mint most, ebben a repülőgépes világban, s Magyarország amúgy is szinte teljesen kimaradt a nemzetközi diplomáciai forgalomból. Budapest egy nagy birodalom társ-fővárosából egy ellenséges szomszédok által körülvett kis ország fővárosa lett. Államfői vendég utoljára 1937-ben járt a budai várban, III. Viktor Emánuel olasz király, majd egy évvel később, az 1938-as Eucharisztikus kongresszusra érkező Eugenio Pacelli bíboros államtitkár, a későbbi XII. Piusz pápa. (Folytatjuk!)
 
Szerző: Antall György

A bejegyzés trackback címe:

http://konzervatorium.blog.hu/api/trackback/id/tr161316090

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: "Megint szép lesz?" - Mi legyen Budavári Palotával? 2009.08.18. 10:20:31

Nem az öntömjénezés vitt rá, hogy közkinccsé tegyem a Hírszerzőn publikált cikksorozatom újabb, a Budavári Palotáról szóló részét, hanem a kíváncsiság. Adott a Budavári Palota, egykor Királyi Palota, a dualizmus kori (ha nem "a") magyar építé...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

-d(-_-)b- 2009.08.17. 21:36:05

"tájékozatlan látogatóban egy nagyhatalom fővárosának látszatát keltik."

Illetve: a tájékozatlan íróval ilyesmit írat le.

NovákAttila 2009.08.17. 21:41:09

Gratulálok az íráshoz. Egész gyermekkoromat a kerületben töltöttem, így még jobban tetszik a szöveg.

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.08.17. 22:41:27

"tájékozatlan látogatóban egy nagyhatalom fővárosának látszatát keltik."

Szerintem ezzel semmi baj nincs. Egyrészt: a dualizmus alatt a Monarchia keretei között Magyarország közel állt egy európai középhatalmi státuszhoz, az építészeti díszletek ehhez képest nem voltak túlzóak. Másrészt: az meg a tényleg nagyhatalmi országok baja, ha a főrvárosuk nem reprezentatív.

Toymao 2009.08.17. 22:44:38

kíváncsi leszek smalladam véleményére :)

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.08.17. 22:45:25

Egyébként meg úgy gondolom, egy európai állam fővárosának valahogy így kell kinéznie. (Most az elmúlt húsz év alatt lerakódott dzsuvától jóindulatúan tekintsünk el!)

Prága például nagyon szép, de ott meg a legtájékozatlanabb túrista is érzi, hogy ez a Monarchia alatt egy tartományi székhely volt. Szép, elegáns, tüchtig - kicsi. Nincsenek terek. Az egész Vencel tér egy szelet Andrássy út. Körutak meg nuku. Városi panoráma nuku.

Pozsony meg egy szép nagy megyeszékhely. Mármint a magyar részei.

Viktus 2009.08.17. 23:48:40

@mefisto:

Nem középhatalmi státusz, hanem nagyhatalmi! mára meg túlméretezett parlament, túlméretezett Budapest is ...

BDzsH · http://varoskepp.blog.hu 2009.08.18. 00:16:59

A szerző ezt írja: "Hauszmann többé-kevésbé követte a régi, 18. századi palotaépület elegáns olasz barokk stílusát, de jóval több vakolt ajtó- és ablakdísszel, amelyek el is fedték az eredeti kőburkolatot..."

Ennek mi a forrása? Tudomásom szerint ugyanis a Mária Terézia féle épület homlokzata volt vakolva, és ehhez lett igazítva az északi irányú bővítés is, ezért nem kapott kőburkolatot úgy mint a Krisztinavárosi-szárny. A díszek lehet, hogy kőből voltak faragva, de a cikk mást sugall.

Hogy is van ez akkor?

Amúgy jó kis összefoglalás, köszönjük, bár nem minden építészeti állásfoglalással tudok egyetérteni.

tanita · http://ingyenholmik.blog.hu 2009.08.18. 00:20:45

a budai vár gyönyörű, és kész
főleg sötétben kivilágítva
imádom

Fodras 2009.08.18. 01:24:23

Jó írás! Viszont bennem régóta motoszkál, hogy mintha nem lenne meg a méltó funkciója a palotának. Egy időben rendszeresen jártam az OSZK-ba, de már onnan is sikerült azt a néhány diákot elűzni. Így most a város egyik legfrekventáltabb épülete lézengő turistáknak szolgál háttérként. Ez is fontos dolog persze, de úgy érzem, mégiscsak lehetne valahogy több élettel megtölteni a környéket. Tudom, van ott múzeum, de ... őszintén: tényleg nem lehetne oda valami jobb intézményt helyezni?
Érdekelne a véleményetek!

félemelet 2009.08.18. 01:55:24

Valaki elmagyarázza nekem ennek a bejegyzésnek a témáját a blogtulaj valószínűsíthető motivációi felől rájaközelítve?

Lord_Valdez · http://liberatorium.blog.hu/ 2009.08.18. 07:02:18

@Viktus:
Az egonk szerint nagyhatalom voltunk, adottságaink alapján csak közép.

oolajtoo 2009.08.18. 07:02:45

"Így épült újjá a nagy rondella, a magyar várépítészet talán egyik leglátványosabb darabja, a mellette levő kaputorony, s épült vissza – egy 1541-ből származó metszet alapján – a Buzogány-torony néven ismert őrtorony."

Ezeknem a XVIII.-ban épületek, csupán rekonstrukció, melyet Gerő László (építész!) irányításával végeztek a kb 1952-60-ig.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Budavári_nagy_rondella főképp ez a mondat;
"1945 előtt a rondella középkori fala alig volt látható."

Fontos megjegyezni, hogy a kiegyezés környéki épületek, nagyon sok vonatkozásban mutatnak rokonságot a valódi szocreál 49-60-ig terjedő szakaszának központi, archaizáló, gigantomán építkezéseivel, amin szerintem igencsak érdemes lenne elgondolkodni. Más kérdés, hogy a háború után a korlátozott keretek miatt ennek nem volt megfelelően nagy kifutása.

eloszto · http://eloszto.hu 2009.08.18. 07:14:53

"Budapestből ma is az mutogatható leginkább, ami 1825 és 1914 között felépült."
Sajnos ez így igaz.

beszélő 2009.08.18. 07:36:44

Magyarország a honfoglalás pillanatától kezdve közép-európai nagyhatalom volt és az egyik oka volt hogy Trianonban hogyan döntöttek a másik oldal politikusai.Magyarországot kivégezték.Akik pedig hadműveleti szinten itt jártak, keletiek vagy nyugatiak itt hagyták a kézjegyüket.A "művelt" nyugat szemében nem kívánatosak voltunk Augsburg óta.

==T== 2009.08.18. 08:18:37

@smalladam: Megdöbbentő és elszomorító a háború utáni barbaruzmus, ahogy megsemmisítették ezt a nagyszerű építészeti értéket. Sajnos amíg a liberális vonalnak szava van az ilyesmiben, esély sincs rá, hogy a palotát eredeti formájában állítsák helyre...

Sardaukar 2009.08.18. 08:51:26

@félemelet: ha elmagyarázod, mit értesz "blogtulaj" alatt?

phaidros 2009.08.18. 08:52:31

@smalladam: olvastam anno, szörnyű :(

franta 2009.08.18. 09:08:00

@mefisto: Mi kicsi és mihez képest? Nálunk a Várat fogjuk fel az óvárosnak. Pár utca. Prága úgymond "óvárosi része" a tényleges Óváros a "pesti oldalon", a Malastrana és a Hradzsin a "budai oldalon". És ez nem pár utca, hanem jó pár utca, kb a 6-7szerese a mi Várnegyedünknek.
A kilátásról pedig annyit, hogy - csak egyetlen példa - tessék felfáradni a Strachovi kolostorhoz, és onnan nézegetni.
Amúgy ízlés kérdése, de az ember nem azért megy Prágába, hogy a Vencel téren sétálgasson, hanem hogy az általam fent említett városrészeken bóklásszon. (Meg vedelje a sört, szintén ezeken a területeken.)
Persze Prága szerencsés, mert kb. a 30 éves háború óta senki nem abajgatta föl a várost.
Ez most nagyon off, de Drezda szétbombázása óta Prága Közép-Európa legszebb, Európa egyik legszebb barokk városa.

OmegA404 (törölt) 2009.08.18. 09:17:30

Nem mindegy... tavaszig az egészet ellopják.

félemelet 2009.08.18. 09:19:00

@Sardaukar: a Konzervatorium nevűt értettem rajta...

tárhejj · http://atarhely.hu 2009.08.18. 09:50:23

A Budai Vár szerintem szép és büszkeségünk lehet.

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.08.18. 10:09:44

@franta: Nem a középkori városmagot értem, hanem a középkorit és a századfordulósat egyben. Ez viszont Prágában kisebb. Az Óvároson meg a Hradzsinon kívül századfordulós belvárosi kerület a Jozefov, meg a Vencel környéke. És ennyi. Nálunk a Nagykörútig érne a belváros, ha végre kivagdossuk ezeket a lopóstetü ballib városvezetőket, és kidzsuvázzuk a várost.

A panorámát meg minden elképzelhető módon láttam. Reggel, délután, este, józanon, tökrészegen: a Pesti szebb!

smalladam 2009.08.18. 11:13:54

@==T==: el kell mondanom egy szomorú titkot: a palota felújítási programjának a megkezdését kóka jános és magyar bálint erőltette egy-két éve (persze nyilván szakmailag nem túl előkészítetten) és a fidesz fúrta meg, de azért hogy nehogy kóka meg magyarbálint neve "kerüljön a történelemkönyvekbe" a vár felújítóiként.

szóval ennyit a liberális vonalról.

Őrnagy Őrnagy · http://tirpakbokretas-migrations.blogspot.com/ 2009.08.18. 13:15:44

@smalladam:
Mondjuk ismerve a liberálisok építkezési árait, és a modern építészett iránti rajongását, talán nem is baj.

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.08.18. 18:27:33

@smalladam: Csatlakozom Őrnagyhoz. Isten őrízz, hogy a libsik hozzányúljanak a várhoz! Ahogy ismerem őket, legalábbis két egymásba fonódó lila betonfalloszt terveztetnének a kupola helyére a nemi tolerancia szimbólumaként - potom 6 milliárdért!

Megvárjuk a Fidesz-kormányt!

Loxon · http://konzervativok.blogspot.com 2009.08.18. 19:10:23

@mefisto: Valahogy örülnék, ha nem olyan lenne majd, mint a Nemzeti Színház.

mefisto · http://archiregnum.blog.hu/ 2009.08.18. 21:44:05

@Loxon: Gondolom, most nem a Nemzeti építészeti stílusára gondolsz, hanem arra, hogy a drága igazgató úr egy kibb..... vurstlit telepített a hajóorrba, a park főbejárata meg mára egy ritkaranda irodaház műanyagbútoros földszinti gyorséttermének a sarkán ér véget. Mert akkor egyetértünk.

dobray · http://mandiner.blog.hu/ 2009.08.19. 22:26:24

Csatlakozom a szerzőhöz, teljes valójukban pompázó középkori várakat akarok! Éljen a gótika!

OLVASÓK SZÁMA

AKTUÁLIS TÉMÁINK

MANDINER

JOBBKLIKK

CREATIVE COMMONS

Creative Commons Licenc