Először is: Sólyom László újévi köszöntője nagyon rendben volt. Másodszor: Éppen ezért kevés embernek tetszett/fog tetszeni, amit mondott.
"Mindenkihez, a jóakaratú emberekhez szeretnék szólni ma." - így szólította meg hallgatóságát, és bár valószínűleg nagyrészt tényleg jóakaratú emberek figyeltek rá, borítékolható, hogy a médiában a rosszindulatú emberek reflexiói lesznek többségben.
Miért volt jó Sólyom beszéde? Ugyan jónéhány közhelyet és frázist sikerült belegyömöszölnie, azért mégiscsak egy tartalmas beszéd volt, szólt valamiről, és a nép egyszerű fiainak és lyányainak nem azt mondta, amit azok hallani akarnak. A kétségtelenül meglévő antipolitikus közhelyeket ("Én azonban most nem a politikusokhoz, hanem Önökhöz szólok. Önökön legalább annyi múlik, mint a politikusokon, sőt, szerintem több.") nem a pártpolitika-ellenességgel, hanem az egyéni és állampolgári felelősség hangsúlyozásával párosította. Mindenki szereti azt hallani, hogy a politikusok azok, akik elkúrták - azt már kevésbé, hogy mi, az istenadta nép vagyunk azok, akik az elkúrókat újra meg újra megszavazzuk. Sólyom kicsit indulatosan beszélt, ami jó, hiszen az alapvetően sótlan figurájából pont ez szokott hiányozni, és hát van is miért indulatosnak lenni.
Nem kell szépíteni a dolgot, 2008 egy pocsék év volt. Akiknek nem tetszik majd a beszéd, azért nem fog tetszeni, mert 1. nem eléggé hangsúlyozta ki a kormány felelősségét Sólyom, 2. túlzottan kihangsúlyozta a kormány felelősségét Sólyom. Pedig alapvetően egy mérsékelt, visszafogott beszéd volt: egy ilyen év egy egy ilyen kormányzati teljesítmény után különösen:
"Arra kérem tehát Önöket, gondoljunk arra is, ami a mostani helyzetben rajtunk, és csakis rajtunk múlik. Azt hiszem, Önök is egyetértenek velem abban, hogy rajtunk múlik, ki milyen választ ad saját életében a válságra.
S biztos vagyok benne, egyetértenek abban is, hogy ilyen válaszra szükség lesz. Hiszen a magunk és családunk számára ki kell alakítanunk a felszínen maradás stratégiáját. Ez pedig nem megy a régi módon. Nemcsak a korábbi gazdaságpolitika miatt, hanem azért sincsenek az országnak tartalékai, mert nincsenek lakossági megtakarítások. Elköltöttük a pénzünket, sőt jóval többet. Az embereknek pedig a válságban még súlyosabb teher a hitelek törlesztése."
Sólyom utolsó mondata, a "tisztesség hosszú távon megéri", ugyan szintén valami olyasmi, amit a "Bölcs mondások ballagóknak" c. és hasonló kiadványokban bőven megtalálhatunk, ám ennek ellenére egy fontos és érvényes gondolat. És valószínűleg ez Sólyom elnöki hitvallását is jelenti, és azt, amit ez a mondat implikál: rövid távon a népszerűség és a konfliktusok vállalását.
Az Index "rendhagyónak" nevezi a beszédet, és azt emeli ki, hogy az államfő "tanácsokat adott a nehéz időkre". A Hírszerző is az egyéni felelősségvállalásra, az öngondoskodásra vonatkozó gondolatokat hangsúlyozza. Ez pedig tényleg unikum a magyar politikában. Ismét csak a népszerűtlen gondolatok felvállalásáról van szó: nektek kell okosabbnak lenni, nem számíthattok az államra és a politikára, a ti bajaitokat magatoknak kell megoldani. Hiszen mennyivel egyszerűbb lenne egy, vagy az összes parlamenti párt ellen hergelni a közvéleményt!
És ha valakinek nem tetszik Sólyom beszéde, állítsa mellé tetszőleges párt vezetőjének újévi beszédét: mindegyik arról fog szólni, hogy az a bizonyos másik párt/politikus tehet mindenről. Azonban, általános tapasztalat, hogy még a jóakaratú emberek is inkább az ilyen magyarázatokra vevőek, és ezért olyan donquijotei Sólyom figurája.
Neki itt sok babér nem terem.
Kapcsolódó írások:
A politika védelmében
Válság és kiút: az új kompromisszum